Bemutatkozás

MIRŐL SZÓL A KEZDEMÉNYEZÉS?

A város peremén egy önkéntesekből álló csoport, amely az egykori IX. kerületi Illatos út és a Gubacsi út sarkán álló, Dzsumbuj néven elhíresült lakótömb közösségének emlékezetét kutatta 2015 és 2018 között.

A majdnem 80 évig álló Dzsumbujról sokkal többen hallottak, mint ahány embernek közvetlen tapasztalata volt a teleppel és a lakókkal kapcsolatban. A médiában és a köztudatban általában ez volt Budapest legrosszabb hírű környéke, a fővárosi szegénység szimbóluma. Az itt élőket pusztán lakóhelyük alapján megbélyegezték, és a stigma miatt sok esetben hátrányban részesítették az oktatásban, a munkahelyeken vagy az egészségügyi intézményekben.

Kezdeményezésünk célja, hogy ne csak a könyvtári, levéltári anyagokra támaszkodva tárjuk fel a telep történetét és emlékezetét, hanem a volt lakók saját maguk mesélhessék el élettörténeteiket, hogy megtudjuk, milyen volt számukra az élet a Dzsumbujban, annak pozitív és negatív oldalaival együtt.

Reményeink szerint kutatásunk hozzájárul ahhoz, hogy az egykori lakók saját maguk határozhassák meg a róluk szóló diskurzust, és sikerül valamennyire árnyalnunk, mélyebben megértenünk az olyan összetett témákat is, mint a szegénység és a kirekesztés.

KIK VAGYUNK MI?

A csoport tagjai különböző területekről érkeztek: szociológus, szociális munkás, fotós, videós, grafikus, médiakutató és dramaturg is részt vett a munkában, többen a Mérei Ferenc Szakkollégium tagjai. Továbbá három olyan fiatal önkéntes is csatlakozott a programok tervezéséhez és megvalósításához, akik a Dzsumbujban nőttek fel.

A résztvevők önkéntes alapon dolgoztak, közreműködésüket elsősorban a Dzsumbujhoz fűződő személyes kötődésük, szakmai elkötelezettségük és társadalmi érzékenységük ösztönözte.

MIKET CSINÁLTUNK?

A projekt 2015 őszén egy közös olvasókörrel kezdődött, ahol a szegénység, a városfejlesztés, a kirekesztés és a stigmatizáció társadalomelméletét, társadalomtörténetét dolgoztuk fel, illetve a narratív (életút) interjúkészítés módszertanával ismerkedtünk meg.

Közben felvettük a kapcsolatot az egykori Dzsumbuj Help szociális munkásaival, akikkel szakértői interjúkat készítettünk. Az ő segítségüket is igénybe véve, 2015 telétől kezdve felkerestük az egykori Dzsumbuj lakóit, akikkel életútinterjúkat vettünk fel, fényképeket készítettünk róluk és régi fotóanyagokat is kértünk tőlük. Két év alatt összesen 20 interjú készült, melyekből a részletek ezen a linken, a fotók pedig itt érhetők el.

2017 tavaszán az interjúkra és a saját kutatásunkra támaszkodva készítettünk egy nyomtatott, 100 oldalas kiadványt, amely közérthető módon dolgozza fel a telep történetének fontosabb momentumait. A Volt egyszer egy Dzsumbuj című kiadványt 2017 májusában, egy szakmai- és gyerekprogram kíséretében, a Ferencvárosi Művelődési Központban mutattuk be, ahova az Illatos úti telep egykori lakói közül többen is eljöttek. Kerületi szociális munkások, a Dzsumbuj Help egykori munkatársai és a kezdeményezésünk más partnerei is részt vettek az eseményen.

Május végén egy kiállítás nyílt a Ferencvárosi Pincegalériában, ahol a Dzsumbuj volt lakóiról készített fotókat és interjú-részleteket mutattunk be.

A város peremén munkafolyamatának utolsó szakaszaként létrehoztuk a honlapot. Célunk, hogy az anyagok gyűjteménye a továbbiakban nyilvános archívumként szolgáljon, amely egyaránt hasznos lehet a Dzsumbuj egykori lakóinak, kutatóknak, szociális munkásoknak, szociálpolitikusoknak, vagy a város története iránt érdeklődő látogatóknak.

KIK TÁMOGATTAK BENNÜNKET?

Az előkészületeket a Norvég Civil Alap támogatta. 2016 novemberében a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány Élő Adás című közösségi adománygyűjtő estjén a projekt a civil- és a vállalati adományozóktól is pénzbeli támogatást kapott, majd a PwC Magyarország: Másokról szól című pályázatán szintén támogast nyertünk a programok megvalósítására.

A város peremén kezdeményzés háttérszervezete a Mérei Ferenc Szakkollégium.

fotó: Barna Miklós, Gunther Dóra, Erdei Kriszta, Simon Zsuzsanna